Mágikus krémek, boszorkányos olajok, Kleopátra eredeti hajbalzsam-receptje, szénszappan és más szépítő-gyógyító kenceficék a Boszorkánymúzeum alapítójának konyhájából. Mágikus natúrkozmetikumokról beszélgettünk Iván Anitával, aki őrzi és ápolja a boszorkányok évezredes tudását és hagyományait.

Ha a kozmetikumok kialakulásának történetére gondolunk, akkor rá kell jönnünk, hogy a ma ismert ipari termelés igencsak újkeletű. Az elmúlt évszázadok asszonyai, ha szépülni vágytak, akkor füvesasszonyokhoz, javasokhoz, boszorkányokhoz fordultak kozmetikus helyett, akik pontosan tisztában voltak a természet kínálta lehetőségekkel. Ez az ősi tudás szerencsére nem veszett el, és az átalakuló fogyasztói igények egyre inkább felszínre hozzák ezeket a több ezer éves, gyógyító, szépítő praktikákat. Mi Iván Anitával, a Boszorkánymúzeum alapítójával beszélgettünk a mágikus, boszorkányos kozmetikumokról.

Kik is azok a boszorkányok?

Autentikusabb forrást nem is találhattunk volna, hiszen Iván Anita már egészen kicsi kora óta, a családja tagjaitól szívta magába a boszorkánymesterséget. Ez volt az az alap, amire építve több mint 15 évvel ezelőtt megalapította a Boszorkánymúzeumot. Ma már a múzeum nemcsak egy szórakoztató kiállítás, hanem jóval több annál: tudásközpont, ahol az érdeklődők belekóstolhatnak a boszorkányos mesterségekbe a natúrkozmetikumok, házi sminkek készítésétől kezdve, a szappangyártáson keresztül, egészen a gyógyfüvek és gyógyító kristályok megismeréséig, vagy a mágikus operációk felfedezéséig. „Korábban sokan azt gondolták, hogy a boszorkányok azok a középkorban elítélt és megégetett asszonyok, férfiak voltak, akik elátkozták a környezetüket. Ez a negatív sztereotípia, ami jórészt az egyház hathatós befolyásának köszönhetően alakult ki, szerencsére manapság egyre inkább megkopik. Sokan ismerik a Wicca vallást is, ami azonban ténylegesen inkább vallás, mint gyakorlati boszorkányság. Szerintem a boszorkányság középpontjában a mágia áll, vagyis az a folyamat, amikor különböző eszközökkel, anyagokkal és operációkkal megpróbálunk valamit, valamilyen helyzetet valamelyik oldalra elbillenteni.” – definiálta a boszorkány mesterséget Iván Anita. -  „A mágia egyébként a mindennapi életünkben is ott van, maximum nem tudunk róla. Ha például egy embernek a gondolataiban többször felmerül egy bizonyos vonal, téma, akkor az előbb utóbb megjelenik a valós életében még akkor is, ha nem tesz semmi különöset érte. Manapság ezt a jelenséget úgy is hívják, hogy a vonzás törvénye.”

Fókuszban a mágikus testápolás

A mágia említésével pedig el is érkeztünk a legfontosabb témánkhoz, ahhoz, hogy a boszorkányos kozmetikumok miben is különböznek a klasszikus boltban kapható vagy otthon készített natúrkozmetikumoktól. Iván Anita egy példával illusztrálta a különbséget: „Ha egy vajákos, egy boszorkány, egy javasasszony elkészít egy szépítő, gyógyító krémet, akkor általában mindig ráolvas, azaz beleteszi az ő saját energiáját. Ettől lesz több ez a készítmény, mintha egy laikus simán otthon összekeverné egy recept alapján ugyanazt. Ezeknek a szertartásoknak az a lényege, hogy minél többet foglalkozzunk az adott probléma megoldásával, minél több energiát fektessünk bele, hiszen így annál biztosabb lesz a hatás. Ezért más egy tömeggyártott cikk, mint egy olyan termék, ami perszonálisan valaki számára, az ő igényei, problémái szerint készült.”

Natúrkozmetika a boszorkány konyhájából

A boszorkányság látásmódja szerint a testi problémák nem önmagukban léteznek, így a szépséghibák sem. Soha nem szabad azt elfelejteni, ha egy fizikális tünetet észlelünk, hogy ez tulajdonképpen az elmétől egy üzenet valamilyen negatív folyamatra. Iván Anita úgy véli, hogy önmagában egy kenőcs vagy egy krém csak tüneti, átmeneti kezelést adhat, ha valódi gyógyulást szeretnénk, akkor az ember lelkét is meg kell gyógyítani. A natúrkozmetikumok csupán félig-meddig kész termékek, amelyek csak akkor nyerik el teljességüket, ha az ember önmagával is rendbe jön, és megoldódik a tünetet kiváltó lelki tényező. A bőr az első védelmi vonal a külvilággal szemben, ezért a bőrön csapódik le minden: milyen a táplálkozásunk, mennyi folyadékot iszunk, mennyire foglalkozunk a testünkkel, mennyire félünk a körülöttünk lévő világtól, kivel van problémánk, milyen lelki bajokkal kell szembenéznünk, mennyire vagyunk érzékenyek. A Boszorkánymúzeum alapítója testi és lelki szférák összefüggését példázta néhány bőrbetegséggel: „a szenzitív emberekre például kifejezetten jellemző a fémallergia, vagy az ekcémások tünetei többnyire amiatt alakulnak ki, hogy olyan dologgal kénytelenek foglalkozni, amihez egyáltalán nincs kedvük. A gyerekeknek általában azért ekcémás a bőre, mert az anyuka túl sokat vár el tőle, és emellett elfelejt visszaigazolást adni a gyerekének. Az általam vezetett tanfolyamokon mindenképpen beszélek a testápolás lelki hátteréről is, hiszen enélkül nem lehet kezelni problémákat.”

További hírek, tippek, sztárpletykák a natúrkozmetikumok világából: www.szamartej.hu